Kicsit többet: a babról - Kalifa
Nyomtatás 

Kicsit többet: a babról

Ez a nagy tápértékű, laktató zöldségféle bármely kiegyensúlyozott étrend zsírszegény, rostban gazdag alapanyaga lehet.

A többi hüvelyeshez hasonlóan a fejtett bab is kitűnő fehérjeforrás. Húsfélék helyettesítője lehet az étrendben, mivel fehérjéi a gabonafélék (pl. száraztészta, rizs) fehérjéivel kiegészítve egyenértékűek a hús vagy a tojás fehérjéivel. Az állati eredetű fehérjékkel ellentétben a hüvelyesek - a szójababot kivéve - nem tartalmazzák megfelelő mennyiségben és összetételben a szervezet egészséges működéséhez szükséges esszenciális aminosavakat, ezért más növényi eredetű táplálékkal és (teljes kiőrlésű) gabonafélékkel együtt célszerű őket fogyasztani. Ezt a szabályt különösen a vegetáriánusoknak fontos szem előtt tartaniuk.

A fejtetett bab és a hüvelyesek az egyik legjobb forrásai az oldható és oldhatatlan élelmi rostoknak. Az előbbiek megkötik a bélben a koleszterint, ezáltal gátolják vagy csökkentik annak felszívódását. Vizsgálatok szerint a bab a teljes vérkoleszterin-szintet 19%-kal, a rossz típusú koleszterinszintet pedig 24%-kal is csökkentheti, miközben a jó típusú HDL koleszterinszint változatlan marad. Ez az eredmény azoknál a betegeknél jelentkezik leglátványosabban, akiknél a vérkoleszterin-szint kiindulási értéke magas. 
Mivel a hüvelyesekben lévő keményítő - ha nem pépesítjük - az oldhatatlan élelmi rostoknak köszönhetően a szervezetben csak nagyon lassan szívódik fel, a belőle képződő szőlőcukor hosszabb idő alatt kerül be a véráramba és nem emeli meg ugrásszerűen a vércukorszintet. Ennek különösen a cukorbetegek számára van jelentősége, mivel segít vércukorszintjük egyenletesen tartásában.

Az oldhatatlan rostok serkentik a bélmozgást, így hatásosak székrekedés ellen, illetve mérséklik a vastag- és végbélrák veszélyét, valamint elősegítik a rákkeltő anyagok és mérgek gyorsabb kiürülését a szervezetből.

A fejtett bab jó forrása a niacinnak, tiaminnak (B1-vitamin) folsavnak, riboflavinnak (B2-vitamin), pantoténsavnak, vasnak, foszfornak, káliumnak és magnéziumnak. Tartalmaz béta-karotint (az A-vitamin előanyagát), B6-vitamint, C- és E-vitamint, biotint (H-vitamin), krómot, cinket és kalciumot. Jelentős mennyiségű telítetlen zsírsav is található benne. 10 dkg-ja biztosítja a napi foszforszükséglet, több mint egynegyedét. Ennek az ásványi anyagnak fontos szerepe van a csontozat és a fogak épségének megőrzésében. A hüvelyesek, így a bab is gazdag olyan vegyületekben (ún. proteáz-inhibitorokban), melyek a bizonyos védelmet nyújtanak a bélbe kerülő rákkeltő anyagokkal szemben. Tápanyagtartalmát a fagyasztás nem módosítja lényegesen, de a konzerválással C-vitamin-tartalma csökkenhet. A babkonzervek nagy hátránya még, hogy többnyire egészségtelenül sok só van bennük.

A szárazbabot főzés előtt 6-8 óráig vízben kell áztatni, és kb. 40 perc alatt puhára főzni. Ezzel az eljárással csökkenthetjük a benne lévő emészthetetlen szénhidrátok mennyiségét, s ezáltal a puffadást okozó hatást. A fűszerezés szintén segít a szelek megelőzésében: használjunk gyömbért, babérlevelet, édesköményt, köményt, kakukkfüvet, rozmaringot, zsályát, borsfüvet, citromfüvet.

(Forrás: www.vital.hu)  

Iratkozzon fel az ingyenes hírlevelünkre, melyben tájékoztatni fogjuk az új híreinkről, akcióinkról és nyereményjátékainkról!