Nyomtatás 

Kicsit többet a mazsoláról

A mazsola leginkább magtalan vagy legfeljebb egymagvú szőlőfajták aszalt, illetve megaszalódott bogyója. Nedvességtartalma a friss gyümölcsének körülbelül a negyede.

A mazsola előállításának legolcsóbb módja a késői szüret, ami előtt a szőlőszemek már a tőkén összetöppednek, de a bogyókat gyakran részben vagy teljesen különféle aszaló berendezésekben szárítják ki. A szőlőt óvatosan szüretelik és válogatják, hogy a szemeken lehetőleg ne maradjanak kocsánycsonkok. A gyümölcsöt hideg vízzel mossák, majd szárítják és osztályozzák; a nedvességtartalmát gőzöléssel állítják be. 

A legnagyobb termelő országok között van Törökország, Görögország, Ausztrália, Irán, USA Kalifornia.

Magyar iratokban először a 16. században említették.

A mazsola erős antioxidáns hatású. Az aszalt szilva után a mazsolának van a legnagyobb ún. ORAC értéke. Az antioxidánsokról egy másik cikkünkben olvashat bővebben. 

A mazsola, vagyis az aszalt szőlő ugyanolyan előnyös tulajdonságokat mutat, mint a friss szőlő, de szárított formában magasabb a cukortartalma, amit a cukorbetegeknek figyelembe kell venniük. Értékesebbnek számít a színes szőlőből készült mazsola, hiszen főleg a szőlő színes héjában találhatók meg a bioflavonoidok, a P-vitamin. Ez utóbbi – a C-vitaminnal együtt – rendkívül előnyös szervezetünknek, mert gyulladásgátló, allergiaellenes, baktérium- és vírusölő hatású. 

A megmosott, 2-3 órára beáztatott mazsolát számos módon felhasználhatjuk: megihatjuk a levét, illetve megehetjük az áztatott mazsolákat is. Természetesen beletehetjük gyümölcslével, illetve joghurttal, kefirrel készített müzlibe egyaránt. Csemegének illetve bor- avagy sörkorcsolyának gyakran (sózott) olajos magvakkal keverik (pl. Kalifa Diákcsemege). Gyakorta használják különböző cukrászati készítményekben (süteményekben, tortákban, fagylaltokban stb.) és csemegeborok készítéséhez is. 

Iratkozzon fel az ingyenes hírlevelünkre, melyben tájékoztatni fogjuk az új híreinkről, akcióinkról és nyereményjátékainkról!