Nyomtatás 

Rost hátán rost

A rostban gazdag élelmi anyagok nélkülözhetetlenek a tápcsatorna egészséges működéséhez, a fel nem szívódó elemek képezik ugyanis azt a ballasztanyagot, amely a beleket kitöltve lehetővé teszi a béltartalom folyamatos továbbítását. Rostdús táplálékaink emellett életfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak. 

A rostos élelmiszerek alapvető D-vitamin-forrásunkat jelentik, többségükben található A- és E-vitamin, sőt életfontosságú nyomelemek is. (Például a zabpehely nagy mennyiségű vasat, a búzacsíra rezet tartalmaz, csakúgy, mint a fokhagyma). Ezek az életfontosságú nyomelemek gátolják a rosszindulatú folyamatokat, és segítik azok megelőzését.
Rostban gazdag nyersanyagok például a zöldség- és főzelékfélék: alma, feketeribiszke, málna, egres, földieper, káposztafélék, karalábé, sárgarépa, pasztinák, mángold, lencse stb. Ha azonban a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása panaszt okoz, ezt többnyire nem a rostok, hanem az illóolajok váltják ki. (Ilyenek például a petrezselyemzöldje vagy a kelkáposzta, ám ha fedő nélkül főzzük, elpárolognak az illóolajok.)
Leveseink és főzelékféléink rosttartalmát és telítettségét fokozhatjuk búzacsírával, hajdinával, búzakorpával, kölessel vagy zabpehellyel. Időnként rozspelyhet is használjunk levesbetétként, valamint csicseriborsót és árpapelyhet.

Kenyérfélék, lisztek
Célszerű sűrűn fogyasztani magas rosttartalmú kenyérféléket, mint a lenmagos, köménymagos, korpás-magos, szezámmagos kenyérfélék. Lisztfélékből váltakozva iktassuk be étrendünkbe a teljes kiőrlésű búzalisztet, rozs-, kukorica-, hajdina-, köles-, zab-, illetve szójalisztet. A teljes kiőrlésű gabonafélék, a fényezetlen rizs, a barnarizs és az indián vadrizs (ez szintén kapható a fitotékákban) nemcsak rostban gazdag étkünk lehet, hanem alapvető foszfor- és B-vitamin-forrás is. A gabonafélékből nemcsak életfontosságú vitaminokhoz juthat szervezetünk, hanem szelénhez is.
Ugyancsak ilyen tulajdonságokkal rendelkezik a búzacsíra, amelynek rendszeres fogyasztásával megelőzhetjük az emésztőtraktusban fellépő rosszindulatú folyamatokat, de összetételénél fogva a vérkeringési zavarokat is csökkenti, és gátolja az öregedést. Életfontosságú anyagai az A- és E-vitamin, a szelén, de jelentős a kalcium-, magnézium-, vas-, cink-, mangán-, réz- és krómtartalma, sőt az összes B-vitamin mellett folsav is található benne.
A hajdinát a rizshez hasonlóan fogyaszthatjuk és készíthetjük, megőrölve és búzaliszttel keverve ugyanúgy felhasználható, mint bármilyen egyéb liszt. Előnyös a vérerek számára, és hasznos a cukorbetegség gyógyításában, de jótékony hatású az érelmeszesedés ellen is. A hajdina P-vitamint tartalmaz, amely a C-vitaminnal együtt erősíti a szervezet kollagén-anyagcseréjét és a vérerek falát, így a vérrögképződést is gátolja. Javítja az E-vitaminanyagcserét, és védelmet nyújt a rákkeltő anyagok ellen.
A köles és a kölesliszt fogyasztása rostként alapvető fontosságú, mert számos betegség gyógyításában közreműködik. Ilyenek például a rákmegelőző hatás, továbbá késlelteti az öregedési folyamatokat, erősíti a látást, ajánlott vashiányos állapotokban, savtúltengésre, de gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Szabályozza a vércukorszintet, a zsíranyagcserét, erősíti az erek falát, a tüdő kötőszöveti rendszerét, az emésztőrendszert, emellett segít a fogszuvasodás megelőzésében és a fogzománc megvédésében. Ezeket a tulajdonságait kiegészíti, hogy védi a kollagénanyagcserét, és serkenti az immunrendszert.

Hüvelyesek
Kálium- és magnéziumszükségletünket a rostokkal együtt olyan élelmi anyagokból pótolhatjuk, mint a bab, babfélék, borsó, lencse, szója, karalábé, banán, alma héjastól, birsalma, meggy, narancs, naspolya, feketeribiszke, feketeszeder vagy szőlő. Élelmirost-tartalma miatt sűrűn fogyasszunk csicseriborsót, mert mérséklően hat a vér koleszterinszintjére, és közreműködik a szív- és érrendszeri betegségek rizikójának csökkentésében. Kedvező hatású a vércukorszintre is. Jelentős az E-vitamin- és karotintartalma; rosttartalma pedig jótékony hatású a bélműködésre.
A lencse élelmirost-tartalma igen jelentős. Fogyasztása kedvezően hat a koleszterintermelésre, mindkét fajta cukorbetegség esetén gátolja a vércukorszint emelkedését, és bélműködés-szabályozó képességénél fogva gyógyítja a székrekedést (fogyasztása ezért különösen fontos a bélrenyheségben szenvedőknek). Kiemelkedően sok magnézium, vas, cink, mangán, réz, króm, B-vitamin, folsav és biotin található benne, és ez utóbbi nélkülözhetetlen az egészséges haj megvédésében.

Olajos magvak
Rostfogyasztás céljából időnként célszerű lenmagot vagy lenmagolajat fogyasztani. Ha kávédarálón megdaráljuk, akkor a lenmag előnyös gyomor- és nyombélfekély esetén, de kiváló hashajtó is. Bőrbetegségekben célszerű folyamatosan lenmagot vagy lenmagolajat fogyasztani. Előnyösen hat a vérnyomásra, valamint a vérzsír- és koleszterinszintre. Ha otthon készítjük el saját müzlikeverékünket, célszerű napraforgómagot is beletenni, mert nagyon sok kalciumot, magnéziumot, B,- és E-vitamint tartalmaz, jelentős a telítetlen zsírsav-tartalma, emiatt fontos szerepe van a rák kialakulásának megelőzésében. A mákot - kiemelkedő rosttartalma mellett - elsősorban a biotin-, E-vitamin-, kalcium-, magnézium- és vastartalma miatt ajánlom, bár B6 vitamin-forrásnak sem elhanyagolható.
A mandula fogyasztása fontos a rákos burjánzás kialakulásának megakadályozásában, mert kiemelkedően sok E-vitamin, kalcium, magnézium, vas, cink, mangán és réz található benne.
 
Dr. Duschanek Valéria
táplálkozás-biokémikus
 
(Forrás: www.vital.hu)

Iratkozzon fel az ingyenes hírlevelünkre, melyben tájékoztatni fogjuk az új híreinkről, akcióinkról és nyereményjátékainkról!